Mi a felkarcsont
A humerus egy hosszú csont az emberi karban, amely a válltól a könyökig tart. Ez a legnagyobb csont az emberi karban, és az egyetlen a felkarban, amelyet néha felkarcsontnak is neveznek. A felkarcsont több erős izom rögzítési pontjaként működik, és segít a kar minden tevékenységében, mint például az írás, az emelés és a dobás.
A test egyik leghosszabb csontja lévén hajlamosabb az ütközéskor bekövetkező törésre.
Hol van a humerus
A humerus a felkar váll- és könyökízületei között helyezkedik el.
Humerus tények
<ábra>
-vel tagolódik
Funkciók
- Strukturális támogatást nyújtva segíti a felső végtag működését, és 13 izom rögzítési helyeként szolgál, amelyek segítik a kéz és a könyök mozgását.
- A felkarcsont fej a gömb-hüvelyes vállízület egy részét alkotja, amely a vállövet alkotó izmok beillesztési pontja.
- Ezen a területen számos szalag segít az izomzat rögzítésében. Mozgást is biztosítanak a vállízületnek.
- A felkarcsonthoz közel haladó bazilika véna segíti a kéz és az alkar egyes részei kiürítését.
- A plexus brachialis, amely a csont elülső részén fekszik, érzékelést és mozgást biztosít a kar minden izmának, valamint a nyak és a gerincvelő bizonyos részeinek.
Felépítés és anatómia
A humerus egy proximális régióból, egy szárból és egy disztális régióból áll. Mindezek fontos anatómiai tereptárgyak.
Az egyes részek részletes anatómiáját alább tárgyaljuk:
1. Humerus közeli tereptárgyai
Fej: A humerus proximális vége sima, gömb alakú szerkezetet alkot, amelyet fejnek neveznek. Ez a golyó a vállban lévő gömbcsuklóban, ahol a lapocka glenoid ürege a foglalatként működik. A fej kerek formájának köszönhetően a vállízületben a tengelye körül forog, és minden irányban mozog.
Anatómiai nyak: Közvetlenül a fej alatt a humerus az anatómiai nyakba szűkül. Elválasztja a fejet a másik két régiótól: nagyobb és kisebb gumósodásoktól.
Nagyobb gumósság (Greater Tuberosity): A csont oldalsó oldalán fekszik, elülső és hátsó felülettel. A három forgó mandzsetta izma, a supraspinatus, az infraspinatus és a teres minor, a nagyobb tuberkulózis felső, középső és alsó oldalához kapcsolódik.
Kisebb gumósság (kisebb gumósság): Sokkal kisebb, mint a fej alatti nagyobb gumó, és csak elülső felülete van. Ide tapad a negyedik és egyben utolsó forgó mandzsetta izom, a scapularis.
Intertubercularis Sulcus: A két tuberositást egy mély barázda választja el, amelyet intertubercularis sulcusnak vagy bicipitalis barázdának neveznek. A bicepsz hosszú fejének ina kilép a vállízületből, és ezen a hornyon halad keresztül. Az intertubercularis sulcus széleit ajkaknak nevezik, ahol a pectoralis major, a teres major és a latissimus dorsi kerül be.
Sebészeti nyak: Ez az a rész a gumók és a szár között, ahol a humerus leszűkül, és kialakítja a műtéti nyakat, mielőtt a könyökízület felé nyúlna. Itt a kör alakú humerus erek és az axilláris ideg fekszenek a csonton.
2. A tengely
Hosszú, hengeres szár (test) alkotja a humerus középső részét. Az oldalsó oldalán érdesített felület van, amelyet deltoid gumónak neveznek, mivel a deltoid izom oda tapad. A csont szélessége fokozatosan növekszik a deltoid gumósságon túl, és a könyökízület felé haladva megduplázódik.
Egy sekély mélyedés, az úgynevezett radiális (vagy spirális) horony fut átlósan a humerus hátsó felületén, párhuzamosan a deltoid gumójával. Ez a horony tartalmazza a radiális ideget és a profunda brachii artériát.
A szár több izom rögzítésének felületeként szolgál
Elülső oldal: Coracobrachialis, brachialis, deltoid, brachioradialis
Hátsó oldal: A tricepsz mediális és laterális feje. Eredetüket a humerus hátsó oldalán lévő spirális barázda jelzi.
3. Humerus disztális régiója
A humerus alsó vége a distalis humerus, amely két ízületképző folyamatot, a capitulumot és a trochleát tartalmaz. A trochlea szorosan össze van kötve az alkar singcsontjával, és a könyökízület felét alkotja. Másrészt a konvex capitulum a kar oldalsó oldalán lévő homorú radiális fejjel artikulálódik. Az így kialakult ízület a könyök, amely lehetővé teszi, hogy az emberi kar középen meghajljon és behajtsa.
A csont hátsó oldalán egy kis üreg, az olecranon fossa, az olecranont vagy az ulna hegyét a csontba zárja. Ez a reteszelés megakadályozza, hogy a könyököt 180 foknál tovább nyújtsuk. Ennek ellenére a humerus disztális része két másik mélyedést is tartalmaz, amelyek coronoid és radialis fossae néven ismertek. A könyök hajlítása vagy nyújtása során behelyezik az alkarcsontokat.
A distalis humerus mediális és laterális határai alkotják a mediális és laterális supracondylaris gerinceket. A két gerinc közül az oldalsó supracondylaris gerinc viszonylag érdes, ami az alkarfeszítő izmok közös eredetét adja.
A csont extrakapszuláris projekciói, a laterális és mediális epicondylusok közvetlenül a supracondylaris gerincektől távolabbiak. Mindkét epicondylus a könyöknél kívülről érezhető. A kettő közül a mediális nagyobb, jobban kinyúlik a könyökízület felé. Az ulnaris ideg a mediális epicondylus hátsó oldalán található barázdán halad át.
<ó2>csuklós
Proximálisan: A vállízület (vagy glenohumeralis) ott alakul ki, ahol a humerus artikulálódik a lapocka glenoid üregével.
Distálisan: A könyökízület ott alakul ki, ahol az ulna trochleáris bevágásával artikulálódik, capituluma pedig a radiális fejjel.
bal vs jobb felkarcsont
Így állapíthatja meg, hogy egy adott felkarcsont a bal vagy a jobb karból származik-e:
Először is igazítsa a csontokat úgy, hogy a lekerekített fej felfelé álljon. Ezután keresse meg a mély olecranon mélyedést az alsó (distalis) végén. Figyeljük meg, hogy a capitulum melyik oldala felé néz.
Ehhez először forgassa el a csontot úgy, hogy a capitulum és a trochlea is Ön felé nézzen. Ekkor, ha a capitulum a csont bal oldalán fekszik, akkor ez egy bal felkarcsont. Ellenkezőleg, ha a capitulum a jobb oldalon van, akkor jobb felkarcsontról van szó.
fejlődés és csontosodás
A humerus egyike azon struktúráknak, amelyek az embrionális fejlődés során elkezdenek csontosodni. Csontosodása a tengelytől indul.
A humerus összesen 8 csontosodási központból fejlődik ki. A test a magzati fejlődés 8. hetében kezd csontosodni. A csontosodás többi része a születés után következik be, kezdve a fejtől és a capitulumtól 1 éves korban, a nagyobb tuberkulózistól 3 éves kortól, a kisebb gumótól és a medialis epicondylustól 5 éves kortól, valamint a trochleától és az oldalsó epicondylustól 10 évesen.
<ó2>GYIK
Q.1. Milyen izmok mozgatják a humerust?
Ans. A felkarcsontot mozgató izmok közé tartoznak az axiális és a lapocka izmai is.
Axiális izmok: nagy mellizom és latissimus dorsi
Scapularis izmok: coracobrachialis, deltoid, subscapularis, supraspinatus, infraspina , teres minor és teres major
Q.2. Miért nevezik a humerust „vicces csontnak”?
?
Ans. Amikor az ulnáris ideg nekiütközik a felkarcsontnak, az ember furcsa (vicces) érzést érez. Emiatt a felkarcsontot vicces csontnak nevezik, bár valójában az ulnaris ideg a felelős.
Q.3. Milyen gyakori sérülések és állapotok társulnak ehhez a csonthoz?
Ans. Mivel az egyik leghosszabb csont a testben, hajlamosabb a törésekre ütközéskor. A proximális végén a legtöbb törés a műtéti nyakon történik, és gyakori az időseknél, különösen a csontritkulásban szenvedőknél.
A humerusszal kapcsolatos egyéb egészségügyi problémák közé tartozik a metasztatikus csontbetegség, a radiális ideg sérülése, az osteochondrosisok, charcot arthropathia és humerus varus.
Referenciák
- Anatómia, váll és felső végtag, felkarcsont – Ncbi.nlm.nih.gov
- Humerus – Sciencedirect.com
- Humerus – Radiopaedia.org
- Humerus – Osmosis.org
- The Humerus – Teachmeanatomy.info
